- Várj, félreérted! - az ajtó viszont be is csapódott. Én meg ott álltam és nem tudtam, mihez kezdjek. Lily felém fordult egy rövid nevetéssel. Ráemeltem a tekintetem, amivel ölni is tudtam volna.
- Ez mire volt jó? - Lily továbbra is jókedvű volt. KisYama Majiruval császkált a városba, új manga után kutatva.
- Miért? Szerintem vicces volt. Azt hitte, hogy te meg én... - újból felnevetett. Kedvem lett volna felképelni, de mivel őt is rámbízták, igaz, sokkal kevesebb időre, mint kisYamát, így nem tehettem semmit. Fogtam a kabátomat, majd belebújtam a cipőimbe és az ajtó felé mentem. Lily utánam nézett.
- Most hova mész?
- Szerinted? Megmagyarázom Yuménak, hogy ez az egész csak egy gyerekes tréfa volt a részedről!
- De nem volt tréfa... - meglepődtem. Mikor hátranéztem, Lily szemeiben az őszinteséget láttam. Vajon ez csapda? Gondoltam magamban, majd megráztam a fejem. Csak nem ver át. Tettem hozzá gondolatban, aztán sóhajtottam.
- Szóval nem...
- Nem kell elhinned.
- Alig ismersz, te lány. - sóhajtottam, mire ő megigazított egy kósza tincset.
- Lehet, de... tudom, hogy te őszinte ember vagy. És ez tetszik. Én sose tudok olyan lenni, mint te.
- Őszinte?
- Aha
- Szóval hazudtál az előbb is. - unott arcot vágva sarkonfordultam és ismét menni készültem. Kikészít ez a lány! Egyáltalán miért bízták őt is rám? Elég nagy, hogy ellássa magát, vagy nem? Én, 19 évesen mit kezdjek egy kamasszal? Fél lábbal még én is ugyan abban a korban vagyok. Kinyitottam az ajtót és ki is léptem, de mire feleszméltem, Lily hátulról ölelt.
- Lily... ezt ne. Engedj el.
- Nem! Nem akarom, hogy átmenj hozzá! Ő nem érdemel meg téged!
- Mert te aztán nagyon tudod. Na. Lily. Engedj el. - megpróbáltam leszedni magamról és mivel egy lányról van szó, akikről világéletemben azt vallottam, gyengék, sikerült is eltávolítani magamról. Szóval ez az elmélet nem is olyan hülyeség. Bár biztos vannak erős, vagány lányok, de Lily nem volt az. Legalábbis erősnek biztos nem mondtam volna.
- De de de... Yama... - könnyes szemekkel nézett utánam. Nem tudtam eldönteni, hazudik-e vagy sem, ám inkább elnyomtam magamban minden érzelmet vele kapcsolatban. Nem, szerelmes nem voltam belé, sőt... bár csinosnak csinos volt. De a hisztis jelleméből nem kértem. Meg hát nekem ott van Yume, akiért a szívem dobog és akiért van értelme felkelnem. Lesiettem a lépcsőn. Nem tudtam, Lily mire készül, vagy mit fog ez után csinálni, de nem is érdekelt. Azt tudtam, hogy Yuméval beszélnem kell. Autó, busz és taxi híján gyalog kellett mennem. Hogy miért? Mert nincs pénzem. Minden pénz elment a kajára, kisYamára meg Lilyre. Bár utóbbit bántam egy kissé, nem is tudom, miért. Talán mert egy beképzelt, 17 éves lányról van szó.
Az út körülbelül fél órásnak ígérkezett, így volt elég időm merengni. Eszembejutott Lily, meg a csókja és az, hogy Yume pont akkor lépett be a szobába. Félreérthetetlen volt a helyzet, így Yume azonnal elment. Az ajkaimra tettem az egyik ujjam, aztán egy sóhajjal megráztam a fejem. Őszintén megmondom, kezdem úgy érezni magam, mint Kippei. Bár ő valóban megcsalta az akkori barátnőjét, igaz, nem minden esetben, de hasonló a helyzet. Most én megyek magyarázkodni. Remélem, Yuménak nincs olyan fiúbarátja, akinek elmondott mindent. Mert ha olyan, mint én, akkor bajban vagyok.
A ház előtt álltam meg, először körbenéztem, tiszta-e a levegő, de végül kinyittam a kaput, ami nyikorogva adott nekem szabad utat. Remek. Beljebb lépkedtem, egészen az ajtóig, de mire a kilincshez nyúltam volna, az magától mozdult és nyílt ki. Yume lépett volna ki, de belémütközött, így félig átkaroltam. Ám a lány hamar feleszmélt, kinek a karjaiba futott, így el is lépett tőlem.
- Minek jöttél utánam? - nézett félre, aztán kikerült. - Haza is mehetsz a kis "Lilykédhez".
- Yume, félreérted... én meg ő nem...
- Nem érdekel! Nem érdekelnek a hülye magyarázataid és a kifogásaid! Láttam, amit láttam! Egymás ajkaira voltatok tapadva, mint valami...
- Yume! Kérlek! - odaléptem hozzá és próbáltam megfogni mindkét kezét, de ő erőteljesen kihúzta az ujjam közül.
- Ne érj hozzám! - sarkonfordult és el is indult. De nem adhattam fel. Mellé szegődtem. Csendben. Nem szóltam egy szót sem. Yume néha rámnézett a szeme sarkából, de nem szólt ő sem semmit. Csak fél óra elteltével.
- Miért követsz?! - még a hangját is felemelte.
- Nem követlek. Arra van dolgom, amerre te mész.
- Azt se tudod, hova megyek.
- Az nem számít. Ha veled vagyok, semmi sem számít. - mondtam ezt lehunyt szemekkel, halvány mosollyal az arcomon. Aztán felnéztem, mivel túl nagy csend telepedett kettőnkre. Yume engem nézett, aztán megállt. Én is megálltam. Egymás szemeit fürkésztük. Nem tudom, mi járhatott akkor a fejében, de minden bizonnyal valami ilyesmi: "Hogy lehet valaki ennyire édes, ha történetesen más lánnyal volt? Vagy nem is úgy történtek a dolgok...?"
- Mi az? - törtem meg a csendet, mire ő mély levegőt vett.
- Elmondod, mi történt? - aprót bólintottam, de továbbindultam. Yume velem tartott.
- Lily azt hiszem, szerelmes belém. Vagy ha ez nem igaz, mert nem tudok neki hinni, akkor csak szeret szórakozni. Ahogy te kimentél a szobából, egyszerűen letámadott. Megcsókolt. Ekkor jöttél vissza... - tényleg ennyi történt. Nem tudtam mást mondani. A földet fürkésztem. Yume halványan elmosolyodott és átölelt.
- Ne haragudj. Hülye voltam. Máskor meghallgatom a te verziódat, mielőtt bebeszélem magamnak, hogy már nem szeretsz... - pislogott fel rám azokkal a gyönyörű szemeivel, én pedig visszamosolyogtam rá és viszonoztam az ölelését.
- Szeretlek, te buta... mint mondtam, ha veled vagyok, semmi sem számít. Csak Te, meg Én.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó 2 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2012.05.08. 18:34 Eliffe Szia Junko! ^^ Hát igen, Lilyt direkt ilyennek teremtettem meg, bár magába a szerepjátékba még nem bukkant fel, talán nem is baj, csak kárt okozna. Yama és Yume pedig szeretik egymást, bár egy kissé megingott a bizalom Yume részéről, de így volt aranyos :P Szerintem. Köszi, hogy írtál nekem véleményt, gyakrabban kéne *.*

2012.05.08. 18:31 Jun A szál nagyon érdekes. Nekem tetszett, bár távol áll tőlem az ilyen, de érdekes és szép történet volt. Lily kissé gonosz volt amiért el akarta távolítani egymástól Yumeekat.  Magában a történet aranyos volt...pápá Jun ^^