Kedves Ryan!

Nekem Te voltál az első. Minden téren. Az első barát, az első csók, Neked adtam az ártatlanságom. Te mentetted meg az életem. Kétszer. Ha Te nem vagy, én már rég halott lennék. Rengeteget köszönhetek neked. Mindig mellettem voltál, jóban, rosszban. Elsírhattam neked a bánatomat, és én is meghallgattalak, ha úgy érezted, ki kell adnod magadból a sérelmeket. De volt, mikor csak a semmiről beszélgettünk. Mégis jól megvoltunk. Az első csókot sem felejtem el soha. A húgom és Mark szeme láttára történt... egy cukrászdában. Olyan vad és szenvedélyes volt, hogy még most is érzem az ajkaimon.
Voltak problémáink. Sérelmeink. Én egy tipikus hercegnő vagyok és leszek is mindig, te viszont egy szabadabb srác, akinek az én 'pórázom' túl rövid volt. Vagy, épp, hogy túl hosszú? Úgy érzem, nem figyeltem rád eléggé. Talán, ha többet vagyunk együtt, nem hanyagollak el a buta iskola miatt, ha nem hajtok annyira a kitünő osztályzatokra (aminek voltaképp semmi haszna), hanem helyette Veled vagyok... Talán minden másképp alakul.
Amikor behívtak a seregbe és később kiderült, hogy majdnem megtörtént a dolog egy lánnyal, akkor azt hittem, sosem bocsátok meg neked. Mégis... ezután az életemet mentetted meg. Összevesztem Markkal és a húgommal, Te mégis utánam jöttél. A gyilkostól védtél meg úgy, hogy kockára tetted a saját életedet. Mondd, miért? Nem tudhattad, hogy később mi lesz. Ha akkor meghalok, lehet minden jobb.
Nem rontok el később mindent. Hanem egyszerűen kilépek az életedből. Gond nélkül új barátnőt találtál volna. Nem kellett volna odáig eljutni, hogy a kibékülésünk után ismét az alkohol legyen a társad. Bár, tudod, mi fáj a legjobban? Hogy a saját nővéreddel tetted ezt meg. Egyáltalán, nem is értem. Amandának is lehetett volna némi sütnivalója. De tudod, mit? Amy nem érdekel. Nem tudom, miért tette, de maradjon az ő titka.
Azért mondtam, hogy maradjunk továbbra is barátok, mert... Nem tudnám elképzelni, milyen lenne az élet nélküled. Persze, tisztában vagyok vele, hogy sokat kérek. Talán még magamtól is.
Egyszerűen képtelen vagyok dönteni. Te vagy számomra a Minden, ezek után is, de ott van... ott van Ő is, aki mellett nem éreztem magam hercegnőnek. Csak egy átlagos lánynak, aki talán ügyetlen, de mégis szerethető. Melletted hercegnő voltam... de én nem akarok az lenni.
Félek, hogy megbánom a döntésem, de egy kis szünet mindenképp kell, hogy elszámoljak magammal. Végiggondolni a miért-eket. Átgondolni, mikor és hol hibáztam. Azt, hogy te hol hibáztál. Mindent.
Ehhez nekem időre van szükségem.

.
.
.

_{Vajon, ha később rájövök, hogy mégis téged szeretlek, visszafogadsz?}

.
.
.

Ég Veled, Ryan...

Szeretettel: Amber

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés