|
Örök Ellentét ..:: Első rész ::..
Eliffe 2015.04.04. 20:28
Sosem voltam a szavak embere. Most sem vagyok az, de képtelen vagyok elhinni, hogy az a semmire kellő lett az Őrmester. Mégis, mit képzel magáról? Emlékszem, folyamatosan bontotta a rendet, míg ÉN, Melissa Mao, próbáltam mindent helyrehozni! HELYETTE! De mind hiába. Így csak neki segítettem, hogy őt a csúcsra juttassam. Igazság szerint, már bánom, hogy egy kudarc után eljöttem a táborból. A történelem tanítás kissé unalmas dolog, pláne, hogy a múlt is folyton változik. Ha találnak valami új információ darabkát, akkor akár az egész történelem megváltozhat. De mindegy is. Kyle... Kyle Butler. Ő volt a vesztem. A Jövőm veszte. ...
------------------------------------------
- Na mi újság, Melissa? - lépett oda hozzá Kyle, a kékhajú, fura kinézetű srác, akinek a szeme se állt jól. Melissa a szokásos, vagány stílusában ácsorgott az egyik fának nekidőlve, egy fűszállal a szájában. Valamivel le kellett kötnie magát, hogy ne menjen azonnal Kyle-nak.
- Te hozzám beszélsz? - kérdezte unott hangon, miközben ellökte magát a fától. Igazított egyet a rövidnadrágja övén, majd a mellénél a pólón. Kyle-t fürkészte átható tekintettel. A fiúnak a szeme se rebbent. Rágyújtott egy cigarettára.
- Zavar, hogy jobb vagyok nálad? Ne bánkódj. Nem lehet mindenki első.
- Főleg Te nem. - vágott közbe Melissa, majd félrefordította a fejét, hogy a fűszálat kiköpje. Ezzel is jelezve Kyle-nak, hogy ő nem kívánatos személy. Semmilyen értelemben sem. Melissa volt az egyetlen nő a táborban. Bár rebesgették, hogy egy új őrmester is érkezik, valami Elisabeth Walker... de biztosat senki sem tudott mondani. Kyle valamilyen szinten kívánta Melissát, csakhogy a lány és közte egy olyan hatalmas fal terült el, amit ember nem léphetett át. De még egy felsőbb hatalom se.
- Jajj, most miért haragszol rám? - pislogott a kékhajú Melissára, miközben újból beleszívott a cigibe.
Kyle előléptetése vészesen közelgett. De a lány még nem adta fel. Meg akarta mindenkinek mutatni, legfőképp a jelenlegi őrmesternek, hogy Ő a valaki. Nem pedig ez a... ez a... akire nem talál szavakat.
------------------------------------------
Már az első találkozásukkor eldőlt, hogy ők nem fognak jól kijönni egymással.
Melissa épp a cipőjét kötötte be, mikor Kyle kishíján felbotlott benne. Épp menekült a konyhás nénitől, akit Margónak hívtak. Melissa azonnal kiakadt és felugrott a földről.
- Mit képzelsz, mit csinálsz? - kiabálta le a srác fejét, de mire észbekapott, Margó serpenyője az ő fejét érte. Kyle addig elmenekült, mit sem sejtve Melissa haragjáról.
Később, eléggé megviselt állapotban jelent meg a lány Kyle ajtaja előtt. Látásból már tudta, hogy ez a srác kicsoda, de még sosem beszélt vele. Kopogott az ajtón.
- Ki az? - Kyle a zuhany alól kiabált ki. Melissa újból kopogott. - Jövök már... - magára csavart egy törölközőt, azzal lépkedett ki az ajtóhoz. Kinyitotta.
- Szia... - sziszegte Melissa.
- Te meg ki... - a fiú szemei elkerekedtek. Csapta volna be az ajtót, de addigra Melissa lába elzárta az útját.
- Bejöhetek, ugye? - szó nélkül bement és önhatalmúlag elfoglalta az egyik fotelt. - Szóval itt élsz... jól megy egyeseknek. De a konyhás néni haragjától bezzeg fél... érdekes. Ja nem... csak egy gyáva nyúl - Kyle-ra pillantott.
Az említett pislogott. Megrándultak az arcizmai, majd becsukta az ajtót és közelebb léped Melissához.
- Mire akarsz ezzel utalni?
- Pont arra, amit hallasz, édes. - közelebb hajolt Kyle-hoz. A fiú már a fotel egyik oldalán támaszkodott, így elég közel voltak egymáshoz.
- Azt mondod, gyáva vagyok? Igen? - a lány barna szemeit fürkészte. Próbált belelátni Melissa fejébe, kevés sikerrel.
- Azt. - a lány vigyorra húzta ajkait. Jól szórakozott. Tudta, mivel lehet felhúzni a férfiakat. Ha azt mondják rájuk, hogy gyávák. Az mindent visz. - Gyá-va-vagy - szótagolta.
- Mivel bizonyítsam be, hogy tévedsz? - Kyle szemei összeszűkültek. Ismét közelebb hajolt a lányhoz. Lepillantott az ajkaira, aztán vissza a szemébe.
- Lopj el nekem valamit a Vezérezredes irodájából. Akkor elhiszem, hogy nem vagy gyáva és elfelejtem azt, amit ma tettél.
- Mit tettem? - húzta össze a szemeit Kyle és elhajolt a lánytól.
- Konkrétan azt, amit neked kellett volna kapnod, megkaptam én. Látod? - Melissa a fején levő puklikat mutogatta. - A konyhás nénid. Akivel fogalmam sincs, mit műveltél.
- Ja, hogy az... hát arról nem tehetek, bocs. És nem lopok el neked semmit.
Mire Kyle feleszmélt, csak annyit hallott, hogy Melissa kibiztosít egy fegyvert. Nem szegezte Kyle-ra. Nem akarta lelőni.
- Azzal mit akarsz?
- Ezzel? - a lány a fegyverre nézett, aztán sóhajtott. - Semmit. Csak... találtam.
- Mégis hol? - közelebb lépett. - Nekem is kell! - Melissa mosolygott.
- Akkor lopd el a Vezérezredestől...
- Azt nem tehetem. - vállatvont. Már nem is tartotta annyira fontosnak azt a fegyvert.
Melissa önhatalmúlag felállt, bebiztosította vissza a fegyvert és elrakta. Aztán odalépett a szekrényhez és kinyitotta. Elkezdett kutakodni. Nem tudta, mit keres. Talált egy képet. Egy fehér hajú hölgyeményről. Megfordította a képet és egy név állt rajta: "Teletha Testarossa". Kyle érzékelve, hogy milyen kincset talált a lány, odalépett és kikapta a kezéből.
- Azonnal add ide! És most tünés! Kifelé! - erősen megragadta Melissa karját és szó szerint kirángatta a kunyhóból.
- Most ezt... mit csináltam? - Kyle kilökte az ajtón, így Melissa a földön puffant, onnan pislogott fel az ajtóra, ami csapódott is be.
------------------------------------------
Nem volt meg köztük a közös nevező. Se így, se úgy. Kyle-nak titkai voltak, fegyelmezetlen volt, mégis őt akarták piedesztálra emelni, nem pedig Melissát, aki tett is valamit a csapatért.
A következő hónapokban folyamatosan tartott a kiképzés. Éjjel, nappal, esőben, fagyban, hóban, szélben. Mindig. Volt, hogy Melissa majd' kiköpte a tüdejét, Kyle meg folyton kibúvókat keresett. Jobban mondva, ellógott egy csomó kiképzést és helyette csajozott. Bár hogy pénze honnan volt rá, azt mai napig nem tudja senki.
------------------------------------------
- Lőjj már, Kyle! - kiáltott rá Melissa, de Kyle nem mozdult. Azt se tudta, hogy kell a fegyvert tartani, nemhogy lőni vele! Az akció viszont már élesben ment. Ez már nem próba volt.
- Várj, mindjárt megvan! - aztán kiesett a fegyver a kezéből. Az ellenséges katona elindult felé, szinte fénysebességgel ért oda Kylehoz, egy időben Melissával, aki becsúszott a fiú elé és már lőtt is az ellenség felé. A katona azonnal meghalt. Véresen borult a földre. Melissa akkor, először ölt embert. Az eső zuhogott.
- M-melissa...? - hitetlenkedve pillantott a lányra, majd a véres hullára. - Te...?
- Igen. - Melissa megrázta a fejét, majd felállt. Érzelemmentesen kiürítette a fegyvert, hogy újból fel tudja tölteni. Nem nézett hátra. Nem tudta, miért mentette meg a fiút, de nem is akarta megérteni.
------------------------------------------
De Kyle ezt nem tudta értékelni.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés